Tema 10 2 ESO Funciones y gráficas

Berikut adalah **10 soal teks eksposisi** untuk **Fase D (Kelas 11)**, terdiri dari pilihan ganda dan uraian. Soal mencakup aspek pemahaman, analisis, dan produksi teks. --- ### ✅ **Soal Pilihan Ganda (Nomor 1–6)** **Teks berikut untuk soal nomor 1–3:** > **Judul: Pentingnya Menanam Pohon di Lingkungan Sekolah** > > Menanam pohon di lingkungan sekolah bukan sekadar aktivitas penghijauan, tetapi juga bentuk tanggung jawab terhadap kelestarian lingkungan. Pohon dapat menyerap karbondioksida dan menghasilkan oksigen yang sangat dibutuhkan oleh manusia. Selain itu, pohon juga bisa menurunkan suhu udara dan menciptakan suasana sejuk di lingkungan sekolah. Oleh karena itu, kegiatan penanaman pohon sebaiknya dilakukan secara rutin dan terencana. **1. Apa tujuan penulis dalam teks eksposisi tersebut?** A. Menyindir siswa yang tidak peduli lingkungan B. Menjelaskan manfaat pohon bagi kesehatan C. Mendorong pembaca untuk menanam pohon D. Mengulas jenis-jenis pohon yang bisa ditanam **2. Pernyataan yang merupakan opini dalam teks di atas adalah...** A. Menanam pohon di sekolah bukan sekadar aktivitas penghijauan B. Pohon dapat menyerap karbondioksida C. Pohon menghasilkan oksigen yang dibutuhkan manusia D. Pohon dapat menurunkan suhu udara **3. Struktur teks eksposisi pada kutipan tersebut adalah...** A. Orientasi – Komplikasi – Resolusi B. Pernyataan umum – Deretan argumen – Penegasan ulang C. Deskripsi umum – Deskripsi bagian – Simpulan D. Pernyataan masalah – Argumentasi – Evaluasi --- **Teks berikut digunakan untuk soal nomor 4–6:** > **Judul: Manfaat Membaca Buku bagi Remaja** > > Di tengah gempuran teknologi dan media sosial, kebiasaan membaca buku sering kali terpinggirkan. Padahal, membaca buku memberikan manfaat besar bagi perkembangan pengetahuan dan karakter remaja. Buku memperluas wawasan, meningkatkan kosakata, serta mengasah kemampuan berpikir kritis. Oleh karena itu, remaja perlu membiasakan diri untuk menyisihkan waktu membaca buku setiap hari. **4. Masalah yang diangkat dalam teks eksposisi tersebut adalah...** A. Kegiatan membaca membuat remaja tidak aktif B. Teknologi mempercepat penyebaran informasi C. Remaja lebih suka media sosial daripada membaca buku D. Buku terlalu mahal untuk dibeli **5. Argumen yang disampaikan oleh penulis adalah...** A. Buku lebih menarik dibandingkan gadget B. Membaca buku dapat memperluas wawasan dan kosakata C. Membaca buku sebaiknya dilakukan hanya di sekolah D. Semua buku memiliki manfaat yang sama **6. Kalimat yang mengandung ajakan dalam teks tersebut adalah...** A. Buku memperluas wawasan dan meningkatkan kosakata B. Padahal membaca buku memberikan manfaat besar C. Oleh karena itu, remaja perlu membiasakan diri membaca D. Di tengah gempuran teknologi, membaca makin dilupakan --- ### ✍️ **Soal Uraian (Nomor 7–10)** **7. Jelaskan struktur teks eksposisi dan beri masing-masing satu contoh kalimatnya!** **8. Buatlah paragraf pembuka teks eksposisi dengan tema: “Pentingnya Sarapan Sebelum Beraktivitas”!** **9. Tulislah satu paragraf argumen untuk memperkuat topik: “Penggunaan Gawai Secara Bijak”!** **10. Berikan satu contoh penegasan ulang (kesimpulan) dalam teks eksposisi bertema “Olahraga Rutin Meningkatkan Kesehatan”!** --- Kalau kamu mau versi *editable* dalam Word atau PDF, atau ingin ditambah kisi-kisi dan kunci jawaban, tinggal bilang aja!

Slide 1 Merangkum Buku Fiksi dan Non-Fiksi Berdasarkan Gagasan Pokok Slide 2 Pengertian Merangkum • Merangkum adalah kegiatan menyusun ikhtisar • Mengambil inti atau pokok-pokok penting • Mempertahankan urutan ide penulis asli • Menggunakan bahasa sendiri yang lebih ringkas Slide 3 Tujuan Merangkum • Memahami isi bacaan dengan lebih mudah • Menghemat waktu membaca • Mengingat informasi penting lebih lama • Memudahkan mengulang materi bacaan Slide 4 Apa itu Gagasan Pokok? • Ide utama dalam paragraf • Inti dari sebuah bacaan • Biasanya terdapat di awal atau akhir paragraf • Didukung oleh kalimat-kalimat penjelas Slide 5 Perbedaan Buku Fiksi dan Non-Fiksi • Fiksi: cerita rekaan/khayalan • Non-fiksi: berdasarkan fakta dan kejadian nyata • Fiksi: memiliki alur cerita • Non-fiksi: menyajikan informasi dan pengetahuan Slide 6 Langkah Merangkum Buku Fiksi • Membaca keseluruhan cerita • Mencatat tokoh dan penokohan • Mengidentifikasi alur cerita • Menemukan tema dan amanat • Menulis dengan bahasa sendiri Slide 7 Unsur-unsur Penting Buku Fiksi • Tema • Alur • Tokoh dan Penokohan • Latar • Sudut Pandang • Amanat Slide 8 Langkah Merangkum Buku Non-Fiksi • Membaca secara seksama • Menandai gagasan pokok tiap paragraf • Mencatat informasi penting • Menghubungkan antar gagasan • Menyusun rangkuman Slide 9 Ciri-ciri Rangkuman yang Baik • Sesuai dengan isi asli • Lengkap dan jelas • Menggunakan bahasa baku • Tidak mengubah urutan ide • Objektif Slide 10 Tips Menemukan Gagasan Pokok • Perhatikan kalimat pertama paragraf • Cari kalimat yang diulang-ulang • Identifikasi kata kunci • Temukan kalimat yang dijelaskan Slide 11 Contoh Merangkum Buku Fiksi • Judul: "Laskar Pelangi" • Tema: Pendidikan • Tokoh utama dan karakternya • Ringkasan alur cerita • Pesan moral Slide 12 Contoh Merangkum Buku Non-Fiksi • Judul: "Sejarah Indonesia" • Topik utama tiap bab • Fakta-fakta penting • Hubungan antar peristiwa • Kesimpulan Slide 13 Kesalahan Umum dalam Merangkum • Terlalu panjang • Mengubah makna asli • Menambah pendapat pribadi • Mengabaikan urutan ide • Copy-paste langsung Slide 14 Teknik Membaca Efektif • Scanning • Skimming • Reading for detail • Membuat catatan • Mind mapping Slide 15 Kata Penghubung dalam Merangkum • Selanjutnya • Kemudian • Oleh karena itu • Dengan demikian • Sementara itu Slide 16 Format Rangkuman • Identitas buku • Pendahuluan • Isi pokok • Kesimpulan • Komentar (opsional) Slide 17 Manfaat Keterampilan Merangkum • Meningkatkan pemahaman • Mengembangkan kemampuan analisis • Melatih menulis efektif • Mempertajam daya ingat • Efisiensi belajar Slide 18 Evaluasi Rangkuman • Kelengkapan isi • Ketepatan gagasan pokok • Penggunaan bahasa • Keterpaduan ide • Kerapian penulisan Slide 19 Latihan Praktik • Pilih buku fiksi/non-fiksi • Identifikasi gagasan pokok • Tulis rangkuman • Periksa kelengkapan • Revisi bila perlu Slide 20 Rangkuman dan Penutup • Merangkum adalah keterampilan penting • Perhatikan perbedaan fiksi dan non-fiksi • Fokus pada gagasan pokok • Gunakan bahasa sendiri

I need to study that i have to translate these words 1. Inimesed tunnevad end sageli ebakindlalt, kui nad **võrdlevad end teistega**. 2. Ta **nõuab alati**, et ta saaks kõike ise teha. 3. Ma hoolitsesin selle eest, et **õnnitleksin teda** tema suurepäraste tulemuste puhul. 4. See märkmik **kuulub** mu vennale. 5. Vang üritas öösel **põgeneda** hoonest. 6. Uus programm on **suunatud** õpilaste kirjutamisoskuse parandamisele. 7. On **julm** olla loomade vastu, nii et palun kohtle neid sõbralikult. 8. Ta oli **kade** oma sõbra loomuliku talendi peale. 9. Ma olen juba **tuttav** mängu põhireeglitega. 10. Pidustused **kestavad** kolm terve päeva. 11. Paljud inimesed **leinavad** endiselt oma juhi kaotust. 12. Liigne taustamüra võib **segada** sinu keskendumisvõimet. 13. **Minu arvates** on see parim võimalus, mis meil on. 14. Ta püüdis **varjata tõde** oma vanemate eest. 15. Paljud lapsed **kardavad** pimedust. and translating these to these compare to insist on congratulate on belong to escape from aimed at cruel to envious of acquainted with spread over grieve over interfere with interfere with in my opinion conceal from be scared of i just have to translate the words

0:01 i pasticciotti presentano Federico II di 0:05 Sveia 0:07 Nel 0:09 1186 Costanza D'Alta Villa figlia del re 0:12 normno di Sicilia Ruggero II sposò ormai 0:16 trentenne Enrico VI di Svevia figlio 0:20 dell'imperatore Federico Barbarossa che 0:23 si servì di questo matrimonio per 0:26 stringere un'alleanza politica con la 0:28 monarchia siciliana 0:31 Purtroppo non fu un'unione felice sia 0:34 perché il marito aveva 10 anni in meno 0:37 della moglie sia perché lui non aveva un 0:40 bel carattere e pare che rinfacciasse 0:44 continuamente a costanza la sua età 0:47 avanzata temendo che ciò fosse causa di 0:50 sterilità 0:52 Alla morte di Federico Barbarossa nel 0:56 1190 Enrico VI ereditò dal padre il 1:00 titolo di imperatore del Sacro Romano 1:02 Impero ma era incapace di esercitare un 1:06 buon governo nei confronti dei sudditi 1:09 normanni che vivevano nel regno di 1:11 Sicilia portatogli in dote dalla moglie 1:14 Costanza 1:16 Così nel 1:18 1994 Enrico partì per una spedizione in 1:22 Sicilia senza la moglie al seguito e 1:25 fece in modo di essere incoronato re di 1:28 Sicilia il giorno di Natale nella 1:31 cattedrale di 1:33 Palermo Lo stesso giorno Costanza che 1:36 era in avanzato stato di gravidanza e 1:39 stava viaggiando in direzione di Palermo 1:42 per raggiungere il marito si rese conto 1:44 di essere prossima al 1:47 parto Se oggi nessuno più si meraviglia 1:50 della gravidanza di una quarantenne nel 1:52 Medioevo una gestazione a quell'età 1:55 sembrava una cosa praticamente 1:57 impossibile Pertanto si erano alimentate 2:01 voci malevoli sulla vera condizione di 2:04 costanza e neppure il marito pareva 2:07 realmente convinto della gravidanza 2:09 della moglie E dato che Costanza prima 2:12 di sposarsi era stata per un periodo in 2:16 monastero circolava addirittura la voce 2:19 che nel suo grembo ci fosse 2:21 l'anticristo che secondo una leggenda 2:24 medievale sarebbe nato dall'unione di 2:26 una vecchia monaca con un 2:29 frate Così Costanza decise di fermarsi 2:33 nella cittadina di Iesi e per fugare 2:36 ogni dubbio sulla sua gravidanza fece 2:39 allestire una tenda nella piazza 2:42 centrale della cittadina 2:44 marchigiana in modo da partorire al 2:47 cospetto di tutte le donne sposate del 2:50 paese Alcuni riferirono che il giorno 2:53 successivo al parto la regina lattò 2:56 pubblicamente il piccolo che poi fu 2:59 battezzato nella cattedrale di San 3:01 Ruffino di Assisi con il nome di 3:04 Federico 3:06 Ruggero Federico per indicare la 3:09 discendenza sveva quale nipote di 3:12 Federico 3:13 Barbarossa e Ruggero per sottolineare la 3:17 discendenza normanna dal primo re di 3:20 Sicilia Ruggero 3:23 d'Altavilla A soli 3 anni il piccolo 3:26 Federico rimase orfano e fu posto sotto 3:30 la tutela di Papa Innocenzo II da cui si 3:33 affrancò a 14 anni quando divenne prima 3:37 re di Sicilia e poi re di 3:41 Germania acquisendo il nome di Federico 3:44 II congiuntamente al titolo di 3:47 imperatore nel 1220 3:50 Ma Federico era più interessato 3:53 all'Italia che alla 3:54 Germania Così stabilì la sua corte in 3:57 Sicilia a 4:00 Palermo Federico II organizzò un regno 4:04 forte e 4:05 accentrato costruendo in tutta l'Italia 4:08 meridionale vari castelli dove collocò 4:11 le sue truppe che dovevano controllare 4:14 il territorio e sedare eventuali rivolte 4:18 Vanno menzionati in particolare il 4:21 castello di Melfi in Basilicata dove 4:25 furono promulgate le famose costituzioni 4:29 melfitane una raccolta di leggi scritte 4:32 rivolte a tutti gli abitanti del regno 4:35 con cui si limitavano i poteri dei 4:38 baroni locali e si vietava il ricorso 4:41 alla vendetta personale per affidarsi 4:44 invece alla giustizia stabilita dalle 4:47 leggi 4:48 C'era poi il castello di Trani che aveva 4:51 la funzione di sorvegliare l'ingresso 4:54 alla città e al porto E infine il 4:58 celeberrimo castel del Monte 5:01 caratterizzato da un'originale pianta 5:03 ottagonale attorniata da torri anch'esse 5:07 ottagonali che fungeva da dimora come 5:10 testimoniato dalla presenza di grandi 5:13 camini Uomo colto fine giurista 5:17 Amante dell'arte della letteratura 5:20 Federico II ospitò alla sua corte 5:22 studiosi e artisti provenienti da tutta 5:25 Europa Dialogò con intellettuali arabi e 5:29 fondò l'Università di Napoli che ancora 5:32 oggi porta il suo 5:35 nome Con l'editto di Salerno regolamentò 5:38 per la prima volta la professione del 5:41 farmacista separandola di fatto da 5:44 quella del medico scrisse anche un libro 5:48 un manuale sulla falconeria e sull'arte 5:52 venatoria chiamato de Arte venandi cum 5:57 avibus ossia l'arte di cacciare con gli 6:01 uccelli che fu uno dei primi manoscritti 6:04 con disegni a tema 6:08 naturalistico In una nota alla sua morte 6:11 il monaco Matteo Paris lo chiamerà 6:14 stupor Mundi cioè stupore del mondo Un 6:19 appellativo che racchiude l'essenza 6:21 della sua inestinguibile curiosità 6:25 intellettuale che lo portò ad 6:27 approfondire la filosofia l'astrologia 6:30 la matematica l'algebra la medicina e le 6:34 scienze naturali ha al punto da 6:37 impiantare a Palermo persino uno zoo 6:40 famoso ai suoi tempi per il gran numero 6:43 di animali esotici che conteneva anche 6:46 un 6:47 elefante I rapporti col papo però non 6:51 furono idiaci 6:53 Sia Papa Onorio II che Gregorio Io detto 6:57 anche il Papa Guerriero lo costrinsero a 7:00 intraprendere una nuova crociata in 7:02 Terra Santa minacciando di scomunicarlo 7:06 qualora non l'avesse 7:08 fatto Così dopo tanta insistenza da 7:11 parte del papato Federico si mise in 7:13 viaggio per la Terra Santa 7:16 Giunto in Oriente però non mosse guerra 7:19 ai musulmani ma preferì stringere 7:22 accordi con il sultano d'Egitto 7:25 ottenendo il controllo della città di 7:27 Gerusalemme e una tregua di 10 anni 7:32 Si trattava di conquiste importanti dal 7:34 punto di vista diplomatico ma al suo 7:37 ritorno Federico II fu accusato 7:40 duramente di essere sceso a patti con 7:42 gli 7:43 infedeli Nel suo programma di governo 7:47 Federico II era intenzionato a 7:49 riaffermare la sua autorità sui comuni 7:52 del Nord Italia fatto che preoccupava il 7:56 Papa il quale temeva il rafforzamento 7:59 del potere imperiale anche a nord dello 8:02 Stato Pontificio già confinante a sud 8:05 con il Regno di Sicilia 8:08 In pratica il Papa si sentiva 8:11 schiacciato sia a nord che a sud 8:14 dall'imperatore Così Papa Gregorio Io 8:18 appoggiò alcuni comuni che si riunirono 8:20 nella Lega Lombarda e che furono detti 8:24 guelfi A questi si contrapposero i 8:27 comuni ghibellini che decisero di 8:30 schierarsi a sostegno 8:33 dell'imperatore Iniziò così una 8:35 lunghissima contesa che avrebbe 8:38 dilaniato le città 8:41 italiane Tutto 8:43 chiaro ciao e al prossimo 8:49 video Se questo video ti è piaciuto ti 8:52 chiedo di fare mi piace cliccando 8:53 sull'icona qui sotto Per me è molto 8:55 importante quindi grazie in anticipo se 8:57 lo farai Per essere informato ogni volta 8:59 che pubblico un nuovo video ricorda di 9:01 cliccare anche sul grande pulsante rosso 9:02 Iscriviti e sulla campanella di fianco 9:05 [Musica]

Móricz Zsigmond A Nyugat című folyóirat egyik szerkesztője 1933- ig. Utána a Kelet Népe című folyóirat szerkesztője haláláig. Elbeszélő technikájára jellemző: - a drámai elemek, a drámaiság középpontba állítása (jelenetezés) - szabad függő beszéd alkalmazása - társadalmi, környezeti jellemzők megmutatása - naturalista ábrázolásmód: - az emberi ábrázolás hitelessége( tájnyelvi) - az ember mint biológiai szükségleteknek alávetett lény ábrázolása ( éjféli találka) - indulatok és ösztönök kendőzetlen megmutatása - élőbeszédszerű megnyilvánulások - szokatlan témák ( erotika, brutalitás nyomor erőszak ) Novellái Tragédia Korai művei közül az egyik legnagyobb hatású novellája a Tragédia (1909). A cselekmény másfél nap eseményeit dolgozza föl, középpontjában egyetlen szereplővel, Kis Jánossal. Az in medias res felütésszerű kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: életképszerűen mutatja be a mezőn dolgozó emberek ebéd utáni pihenését. A vidám, tréfálkozó, a következő napi lakodalomról beszélgető, „izgő-mozgó” emberek közül mintha találomra választaná ki az elbeszélő az egyiket. A harmadik bekezdésben az „elbeszélői kamera ráközelít” egyetlen alakra, Kis Jánosra. Elkülönül a többiektől, rá nem jellemző mások vidámsága, jókedve. A „Senki sem törődött vele, a tulajdon fia sem.” mondat erre utal, de e mondat későbbi ismétlődéseinek („Észre se vette senki”, valamint a zárómondat: „Senki se vette észre, hogy eltűnt…”) már az a szerepe, hogy egyetlen „jellemvonását”: jelentéktelenségét, „láthatatlanságát” nyomatékosítsa. Életének gépiessége azt az érzetet kelti, hogy csak külső megjelenésében ember, inkább igavonó baromra emlékeztet, mint emberre. Egyetlen nevetése és egyszeri jóllakása viszolyogtató, döbbenetes, miként az is, hogy az evésen kívül más nem érdekli. „Szeplős, málészájú” fia, aki „ijesztően hasonlított hozzá”, nyomorúságának „örököse”, ami szintén riasztó. Az elbeszélő egyértelmű szándéka a megdöbbentés, meghökkentés. Nyilván a korabeli olvasó számára is ismeretlen volt ez a „mélyvilág”, miként a mai számára is az. Az elbeszélő szenvtelen tárgyilagossággal tudósít. A novella cselekménye egyrészt az idő linearitására épül (az első nap ebédidejétől a másnap délutáni lakodalmi vacsoráig), másrészt a vezérmotívumra, az evésre. A főszereplőt először ebédje elfogyasztása után látjuk. Fontos momentum, hogy egy falatot sem hagy fiának az „almásétel”-ből. Ebéd utáni álmában ismét eszik: finom, lakodalmi ételeket, s ébredés utáni rosszkedvű monologizálásában megpróbálja elképzelni, mi lesz a gazda lányának esküvőjén. Arról ábrándozik, hogy mennyit enne, ha meghívnák, de felidéződik benne egy kellemetlen gyermekkori emlék (egy lakodalom – tehát evés) is. Dühe és haragja ebben a jelenetben még érthetetlen, tehetetlenségében felrúgja az üres edényt. Haragját végül a „vén Sarudyra” fordítja, azért dühöng, mert úgy gondolja, nem mehet el a lakodalomra. A késleltetett elbeszélői jellemzésből az is kiderül, hogy apja halála is összefüggésben van az ő mohó éhségével. Primitívsége, nyomora még az ételekről való álmodozásának is korlátot szab, ugyanazokat az ételneveket ismételgeti. A novella fordulópontja a gazda bejelentése: összes munkását meghívja a lakomára. Az „egyszer laknék jól” vágya ettől kezdve realitássá válik, Kis János számára pedig feladattá. A szótlanul elfogyasztott „korpacibere” után nem tud elaludni, gyötrelmes hánykolódásában is csak a feladatra tud koncentrálni. A kissé homályos „feladat” másnap reggel válik érthetővé. Kis János képtelen fogadalma („Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a vagyonábul.”) legalább annyira megdöbbentő, mint azok a tények, melyek eddig kiderültek róla. Szánalmassága azonban fokozatosan eltűnik, mártír-elszántsága (nem eszik sem reggel, sem délben), szegénysége, nyomora elleni „lázadása” (hajnali félálmában „elrúgja magától a szegénységet”), elképesztő terve, elszántsága szinte naggyá formálja ezt a jelentéktelen embert. A „naggyánövelés” írói eszköze a novella kezdetén is alkalmazott filmszerű megoldás. Csak most mintha alsó kameraállásból filmeznék a főszereplőt: Kis János egyedül, óriássá növekedve áll a világgal szemben, megszűnik körülötte minden, már csak a feladatot látja maga előtt. Mégis szánalmas marad, hiszen végtelenül magányos, vállalása öncélú és értelmetlen. Küzdelme az ételekkel – a zsíros húslevessel, a tepertős túrós csuszával, a lencsével, majd álmai netovábbjával, a töltött káposztával – valódi élet-halál küzdelemmé válik, s végül halálát okozza az evés. A rezignált zárómondat csak azt a tényt közli, hogy halálában éppúgy észrevétlen maradt, mint amilyen életében volt. A novella drámai erejét, szuggesztivitását az okozza, hogy Kis János olyan alak, akinek jelleme, sorsa, gondolatai már szinte valószerűtlenek. A valóságos környezet, az elbeszélő tárgyilagossága, a főszereplő nézőpontja zavaróan hitelessé, hihetővé teszi mindezt. Az elbeszélői vélemény hiánya pedig elgondolkoztatja az olvasót, hisz olyan világgal szembesül, amelyről inkább igyekszik nem tudomást venni. Barbárok tartalom Egy napon a juhász legelteti nyáját, ahogy eddig is, egyszer csak elkezd ugatni a puli. Két juhász lépett oda hozzá. Az egyik szamáron a másik gyalogolt, és két komondor is volt velük. Leültek a földre de nem beszélgettek. Megérkezett a juhász 12 éves fia is. Az új juhászok kérdezősködtek a feleség felől, majd a juhász szíjára esett a szó. Meg akarják venni tőle, de ő nem akarja adni, mert azt magának csinálta. A két juhász agyonverte a juhászt és a fiát, még a pulit is. Gödröt ástak és eltemették őket, majd fogták a nyájat és elhajtották. 10 nap múlva jött a feleség és sehol nem találta sem a juhász, sem a gyereket, sem a pulit, sem a nyájat. Elindult megkeresni őket, amikor juhászokba botlott. A juhászok azt hazudják, hogy a az urának meggyült a baja a törvénnyel ezért el kellett mennie. Hogy bizonyítsák itt jártát emlegették a szíjat, mire az asszony buzgón bólogatott, hogy az tényleg az ura. Elindult Dunántúlra, amerre a juhászok mondták. Tavasszal fogta a puli kölykét és kimentek a pusztára. Egyszer csak a kutya kiásott egy kalapot. Az asszony rájött, hogy félrevezetői ölték meg az urát elment tehát őket is megkeresni. Kiderült, hogy bevitték őket vallatni. Hiába vallatták a veres juhászt, nem akarta bevallani, hogy ő volt. Bármit bevallott csak ezt nem. A vizsgálóbíró nagyon mérges lesz és elküldi a juhászt. Ahogy megy kifele, egyszer csak meglátta a szíjat. Megmerevedett, majd lassan megfordult és beismerte tettét. 25 bot büntetést kapott. A történet 3 részre tagolódik 1.rész: A kettős gyilkosság (birkákért, övért) 2. rész Az asszony keresi a férjét ( majdnem 1 év) A puli kölyke segítségével megtalálja a sírt 3.rész A vizsgáló bíró kihallgatja a veres juhászt. Történetet összefűző központi motívumok - az öv - a néphiedelem világból babonából felépített tárgy  az övnek” lelke” van A barbárság  Az elmaradottság a civilizáción kívüli világ A cím is az utolsó szó is  BARBÁROK Kire mire vonatkozik, - a brutalitás jelképe ( a gyilkosokra) - a pusztabéli törvények jelképe (babonákra) - minden szereplőre vonatkozhat másmilyen értelmekben (vizsgálóbíróra) Az elbeszélés jellegzetessége: - népnyelvi és tájnyelvi szavak használata  Az elbeszélésmód hiteleségét erősíti. Az elbeszélésnek nincs befejezése, a vizsgálóbíró zárómondata (cím!) elgondolkodtató ítélet, vád, de nem megoldás. Az elbeszélő sem mond véleményt, mint ahogy az elbeszélés során sem fűz kommentárt az eseményekhez. A pusztai emberek világa szembeállítható a civilizáltvilággal, de számos kérdés merülhet föl az olvasóban. Ki a hibás azért, hogy ilyen emberek élnek még, mi az oka annak, hogy a világtól elszigetelten élők között ilyen indulatok feszüljenek, hogyan lehetséges, hogy pusztán a szerzésvágy ilyen aljasságra késztessen embereket? Barbárságuk a civilizáltember (vizsgálóbíró) szempontjából igaz, felvetődik a társadalmi felelősség kérdése is. A veres juhász halálos ítélete, megbotoztatása nem oldja meg a történettel példázott problémákat. Móricz elbeszélése ugyanis nem a történelmi múltból vett különös történet, hanem a kortárs magyar társadalom világából vett téma. Az elbeszélésben jelentős szerepe van az ismétlődéseknek. A puli jelzi a veszélyt az első részben, majd a puli (kölyke) találja meg az elföldelt áldozatokat a második rész végén. A veres juhász ugyanazokat a hazugságokat ismétli a bíróságon, melyekkel Bodri juhász feleségét is igyekezett félrevezetni. A vándorlás-keresés („menés”) a második rész fő motívuma, míg az elbeszélés szimbolikus vezérmotívuma a rézveretes szíj. Látszólag emiatt ölik meg Bodri juhászt, ezzel húzzák be tetemét a gödörbe, erről beszélget a veres juhász Bodri juhász feleségével (maga hozza szóba!), végül ennek láttára tesz vallomást a veres juhász.

Related quizzes

Related quizzes