Ven Conmigo 2 Capítulo 2 El tiempo

Introducción Es esencial que los estudiantes de grado 6 a 11 comprendan el valor de su cuerpo y el respeto hacia los demás. A medida que crecen, comienzan a interactuar más con sus compañeros y a formar relaciones, lo que hace crucial entender los límites personales y la importancia del consentimiento. Esta guía tiene como objetivo ayudar a los jóvenes a reconocer que su cuerpo es valioso y que tienen el derecho de decidir quién puede tocarlo y en qué circunstancias. Además, es importante aprender a respetar el espacio personal de los demás, entendiendo que cada persona tiene límites que deben ser respetados. También se abordará la identificación de tocamientos inapropiados, incluso si no son de índole sexual, y se enseñará a los estudiantes a identificar conductas de acoso. Al final de esta guía, los estudiantes estarán mejor equipados para defenderse y protegerse en sus interacciones diarias. Objetivos de aprendizaje Valorar el cuerpo: Los estudiantes aprenderán sobre la importancia de su cuerpo y cómo cuidarlo, reconociendo su valor intrínseco. Respetar el espacio personal: Los estudiantes entenderán la necesidad de respetar el espacio físico de los demás y reconocerán cuándo un toque es inapropiado. Identificar conductas de acoso: Los estudiantes aprenderán a identificar diferentes formas de acoso y cómo responder adecuadamente, así como la importancia de buscar ayuda en situaciones incómodas o amenazantes. Es fundamental que los estudiantes de grado 6 a 11 comprendan el valor de su cuerpo y el respeto hacia los demás. A medida que crecen, comienzan a interactuar más con sus compañeros y a formar relaciones, lo que hace crucial entender los límites personales y la importancia del consentimiento. En esta etapa de desarrollo, los jóvenes experimentan cambios físicos y emocionales que influyen en cómo se ven a sí mismos y cómo se relacionan con los demás. La educación sobre el respeto al propio cuerpo y el de los demás no solo fomenta relaciones saludables, sino que también ayuda a prevenir situaciones de acoso y abuso. Los estudiantes deben aprender que tienen el derecho de establecer límites sobre quién puede tocar su cuerpo y en qué circunstancias. Además, es importante reconocer que no todos los tocamientos son aceptables, incluso si no son de índole sexual. Este conocimiento empodera a los jóvenes para defenderse y protegerse en sus interacciones diarias. Al comprender la importancia del consentimiento y el respeto mutuo, los estudiantes pueden crear un entorno seguro y respetuoso para todos. El valor del cuerpo El cuerpo humano es un regalo único que merece ser valorado y respetado. Cada persona tiene características físicas que son especiales y deben ser apreciadas. Enseñar a los estudiantes sobre la importancia de su cuerpo implica ayudarles a entender que tienen derecho a sentirse cómodos en su piel. Esto incluye cuidar su salud física, emocional y mental. Fomentar una imagen corporal positiva es clave para que los jóvenes se sientan seguros y confiados en sus interacciones sociales. Por ejemplo, un estudiante puede sentirse incómodo con ciertos comentarios sobre su apariencia física. Es vital que reconozca que tiene el derecho de expresar su incomodidad y pedir que esos comentarios cesen. Este tipo de situaciones les ayuda a practicar la autoafirmación y a establecer límites claros. Respetar el espacio personal El espacio personal es la distancia física que cada individuo necesita para sentirse cómodo. Es vital enseñar a los estudiantes que cada persona tiene límites diferentes y que estos deben ser respetados. Un toque puede ser amistoso para algunos, pero incómodo para otros; por lo tanto, es importante preguntar antes de tocar a alguien o invadir su espacio personal. Un ejemplo sería en un entorno escolar donde un compañero intenta abrazar a otro sin preguntar primero. El estudiante debe aprender a decir "no" si no se siente cómodo con ese toque, reafirmando así su derecho a mantener su espacio personal. Tocamientos inapropiados No todos los tocamientos son aceptables, incluso si no son sexuales. Es fundamental educar a los estudiantes sobre qué tipos de tocamientos pueden ser incómodos o inapropiados, como abrazos forzados o golpecitos en la espalda sin consentimiento. Los jóvenes deben aprender que tienen derecho a decir "no" a cualquier toque que no les haga sentir cómodos, independientemente de la intención detrás del mismo. Por ejemplo, si un compañero le da una palmada en la espalda repetidamente mientras dice que es "solo una broma", el estudiante debe entender que no está obligado a aceptar ese toque si le resulta incómodo. Este tipo de situaciones les enseña a reconocer sus propios límites y a comunicarlos efectivamente. Identificación de conductas de acoso El acoso puede manifestarse de muchas formas, desde comentarios hirientes hasta tocamientos no deseados. Es importante ayudar a los estudiantes a identificar estas conductas para que puedan reconocerlas cuando ocurren, ya sea hacia ellos o hacia otros. Se pueden utilizar ejemplos concretos y discusiones grupales para ilustrar diferentes formas de acoso y cómo afectan a las víctimas. Por ejemplo, un estudiante puede experimentar acoso verbal cuando otros compañeros hacen comentarios despectivos sobre su forma de vestir o su rendimiento académico. Es crucial enseñarles cómo responder en estas situaciones: pueden optar por ignorar esos comentarios o hablar con un adulto de confianza sobre lo sucedido. Además, el acoso físico puede incluir empujones o tocamientos no deseados durante el recreo. Los estudiantes deben aprender que tienen derecho a defenderse verbalmente o físicamente si se sienten amenazados, siempre buscando ayuda después para abordar la situación adecuadamente. Fomentar el consentimiento El concepto de consentimiento es fundamental en todas las interacciones humanas. Los estudiantes deben entender que el consentimiento significa dar permiso antes de realizar cualquier acción que afecte a otra persona, ya sea física o emocionalmente. Se pueden realizar actividades interactivas donde los estudiantes practiquen pedir permiso antes de realizar acciones como tocar un objeto o dar un abrazo. Un ejemplo práctico sería organizar juegos donde se requiera pedir permiso antes de participar en una actividad física o juego grupal. Esto les ayudará a internalizar la idea de que el respeto mutuo es esencial en todas las relaciones. Creación de un entorno seguro Para fomentar un ambiente escolar seguro y respetuoso, es importante crear espacios donde los estudiantes se sientan cómodos expresando sus sentimientos y preocupaciones. Las escuelas pueden implementar programas educativos sobre respeto corporal y consentimiento, así como talleres donde se aborden temas como el acoso escolar. Es vital también contar con recursos disponibles para aquellos estudiantes que necesiten apoyo adicional. Esto puede incluir consejeros escolares o líneas directas donde puedan reportar incidentes sin temor a represalias. Conclusión Al final del proceso educativo sobre el valor del cuerpo, el respeto hacia uno mismo y hacia los demás, así como la identificación de conductas inapropiadas, se espera que los estudiantes estén mejor preparados para enfrentar situaciones desafiantes en sus vidas cotidianas. Empoderar a los jóvenes con este conocimiento no solo contribuye a su bienestar individual, sino que también promueve un ambiente escolar más seguro y respetuoso para todos. En resumen, es esencial cultivar una cultura donde cada estudiante se sienta valorado y respetado por quienes son. Al hacerlo, se sientan las bases para relaciones saludables y una comunidad escolar más unida y comprensiva. Taller ¿Por qué es importante que los estudiantes comprendan el valor de su cuerpo? ¿Qué cambios físicos y emocionales experimentan los jóvenes en la etapa de grado 6 a 11? ¿Cuáles son algunos ejemplos de situaciones en las que un estudiante podría sentirse incómodo con comentarios sobre su apariencia? ¿Qué significa "espacio personal" y por qué es importante respetarlo? Si un compañero intenta abrazarte sin preguntar, ¿qué deberías hacer? ¿Qué tipos de tocamientos pueden ser considerados inapropiados, incluso si no son de índole sexual? En una situación donde alguien te da una palmada en la espalda repetidamente, ¿cómo deberías responder si te sientes incómodo? ¿Cómo se puede identificar el acoso verbal en un entorno escolar? Proporciona un ejemplo. Si un estudiante es objeto de comentarios despectivos sobre su rendimiento académico, ¿qué pasos puede seguir para abordar la situación? ¿Qué acciones se pueden considerar como acoso físico en la escuela? Cuando se habla de consentimiento, ¿qué significa dar permiso antes de realizar una acción que afecte a otra persona? ¿Cómo pueden los estudiantes practicar el pedir permiso antes de tocar a alguien o participar en una actividad física? ¿Por qué es importante crear un ambiente escolar seguro y respetuoso? Si un compañero te cuenta que está siendo acosado, ¿qué deberías hacer para ayudarlo? ¿Cuáles son algunas maneras en que las escuelas pueden implementar programas educativos sobre respeto corporal y consentimiento?

📄 Spanish Preterite Tense & Guatemalan Culture Quiz Grammar (1–15) Yo _____ (hablar) con mi abuela ayer. A. hablé B. hablaba C. habla D. habléste ¿Cuál es la forma correcta de comer en la 3ª persona plural en el pretérito? A. comían B. comieron C. comeron D. comaban Nosotros _____ (vivir) en México por dos años. A. vivimos B. vivíamos C. vivieron D. viviste Tú _____ (jugar) al fútbol el sábado, ¿verdad? A. jugabas B. juegas C. jugaste D. jugasteis ¿Cuál es la forma correcta de buscar en la primera persona singular del pretérito? A. buscé B. busqué C. busco D. buscaba Ellos _____ (almorzar) muy tarde. A. almorzaban B. almorzaron C. almorzaste D. almorzó Yo no _____ (pagar) mucho por este libro. A. pagé B. pagué C. pago D. pagaba ¿Qué forma es correcta para el verbo hacer con "ella" en el pretérito? A. hace B. hizo C. hacía D. hizo Mis amigos y yo _____ (dar) una fiesta el viernes. A. dimos B. daban C. dieron D. dábamos ¿Tú _____ (ver) la película anoche? A. veías B. viste C. vistes D. verás ¿Cuál es la forma correcta de ser en la primera persona del singular en el pretérito? A. soy B. fui C. era D. seré Nosotros _____ (ir) al museo el domingo pasado. A. íbamos B. fuimos C. vamos D. vamos a ir Ella _____ (escribir) una carta a su abuela. A. escribía B. escribió C. escribé D. escribó ¿Cuál es la forma correcta de leer con “ellos” en el pretérito? A. leyeron B. leían C. leyeran D. leíeron Tú no me _____ (dar) el número correcto. A. das B. diste C. dabas D. diste Culture (16–20) ¿Qué son los barriletes gigantes que se ven en Guatemala el 1 y 2 de noviembre? A. Instrumentos musicales tradicionales B. Comidas típicas del Día de Muertos C. Cometas artesanales usadas para honrar a los muertos D. Fuegos artificiales usados en bodas ¿Dónde se celebra principalmente el festival de barriletes gigantes? A. Antigua y Chichicastenango B. Santiago y Sumpango C. Ciudad de Guatemala y Tikal D. Quetzaltenango y Cobán ¿Cuándo ocurrió la Guerra Civil Guatemalteca? A. 1910–1925 B. 1944–1954 C. 1960–1996 D. 1980–2000 ¿Quién es Rigoberta Menchú? A. Una cantante famosa guatemalteca B. Una líder indígena y defensora de los derechos humanos C. Una política que fue presidenta D. Una artista de barriletes ¿Por qué recibió Rigoberta Menchú el Premio Nobel de la Paz? A. Por su música tradicional B. Por su arte textil C. Por su lucha por los derechos de los pueblos indígenas D. Por su carrera política en el congreso

Móricz Zsigmond A Nyugat című folyóirat egyik szerkesztője 1933- ig. Utána a Kelet Népe című folyóirat szerkesztője haláláig. Elbeszélő technikájára jellemző: - a drámai elemek, a drámaiság középpontba állítása (jelenetezés) - szabad függő beszéd alkalmazása - társadalmi, környezeti jellemzők megmutatása - naturalista ábrázolásmód: - az emberi ábrázolás hitelessége( tájnyelvi) - az ember mint biológiai szükségleteknek alávetett lény ábrázolása ( éjféli találka) - indulatok és ösztönök kendőzetlen megmutatása - élőbeszédszerű megnyilvánulások - szokatlan témák ( erotika, brutalitás nyomor erőszak ) Novellái Tragédia Korai művei közül az egyik legnagyobb hatású novellája a Tragédia (1909). A cselekmény másfél nap eseményeit dolgozza föl, középpontjában egyetlen szereplővel, Kis Jánossal. Az in medias res felütésszerű kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: életképszerűen mutatja be a mezőn dolgozó emberek ebéd utáni pihenését. A vidám, tréfálkozó, a következő napi lakodalomról beszélgető, „izgő-mozgó” emberek közül mintha találomra választaná ki az elbeszélő az egyiket. A harmadik bekezdésben az „elbeszélői kamera ráközelít” egyetlen alakra, Kis Jánosra. Elkülönül a többiektől, rá nem jellemző mások vidámsága, jókedve. A „Senki sem törődött vele, a tulajdon fia sem.” mondat erre utal, de e mondat későbbi ismétlődéseinek („Észre se vette senki”, valamint a zárómondat: „Senki se vette észre, hogy eltűnt…”) már az a szerepe, hogy egyetlen „jellemvonását”: jelentéktelenségét, „láthatatlanságát” nyomatékosítsa. Életének gépiessége azt az érzetet kelti, hogy csak külső megjelenésében ember, inkább igavonó baromra emlékeztet, mint emberre. Egyetlen nevetése és egyszeri jóllakása viszolyogtató, döbbenetes, miként az is, hogy az evésen kívül más nem érdekli. „Szeplős, málészájú” fia, aki „ijesztően hasonlított hozzá”, nyomorúságának „örököse”, ami szintén riasztó. Az elbeszélő egyértelmű szándéka a megdöbbentés, meghökkentés. Nyilván a korabeli olvasó számára is ismeretlen volt ez a „mélyvilág”, miként a mai számára is az. Az elbeszélő szenvtelen tárgyilagossággal tudósít. A novella cselekménye egyrészt az idő linearitására épül (az első nap ebédidejétől a másnap délutáni lakodalmi vacsoráig), másrészt a vezérmotívumra, az evésre. A főszereplőt először ebédje elfogyasztása után látjuk. Fontos momentum, hogy egy falatot sem hagy fiának az „almásétel”-ből. Ebéd utáni álmában ismét eszik: finom, lakodalmi ételeket, s ébredés utáni rosszkedvű monologizálásában megpróbálja elképzelni, mi lesz a gazda lányának esküvőjén. Arról ábrándozik, hogy mennyit enne, ha meghívnák, de felidéződik benne egy kellemetlen gyermekkori emlék (egy lakodalom – tehát evés) is. Dühe és haragja ebben a jelenetben még érthetetlen, tehetetlenségében felrúgja az üres edényt. Haragját végül a „vén Sarudyra” fordítja, azért dühöng, mert úgy gondolja, nem mehet el a lakodalomra. A késleltetett elbeszélői jellemzésből az is kiderül, hogy apja halála is összefüggésben van az ő mohó éhségével. Primitívsége, nyomora még az ételekről való álmodozásának is korlátot szab, ugyanazokat az ételneveket ismételgeti. A novella fordulópontja a gazda bejelentése: összes munkását meghívja a lakomára. Az „egyszer laknék jól” vágya ettől kezdve realitássá válik, Kis János számára pedig feladattá. A szótlanul elfogyasztott „korpacibere” után nem tud elaludni, gyötrelmes hánykolódásában is csak a feladatra tud koncentrálni. A kissé homályos „feladat” másnap reggel válik érthetővé. Kis János képtelen fogadalma („Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a vagyonábul.”) legalább annyira megdöbbentő, mint azok a tények, melyek eddig kiderültek róla. Szánalmassága azonban fokozatosan eltűnik, mártír-elszántsága (nem eszik sem reggel, sem délben), szegénysége, nyomora elleni „lázadása” (hajnali félálmában „elrúgja magától a szegénységet”), elképesztő terve, elszántsága szinte naggyá formálja ezt a jelentéktelen embert. A „naggyánövelés” írói eszköze a novella kezdetén is alkalmazott filmszerű megoldás. Csak most mintha alsó kameraállásból filmeznék a főszereplőt: Kis János egyedül, óriássá növekedve áll a világgal szemben, megszűnik körülötte minden, már csak a feladatot látja maga előtt. Mégis szánalmas marad, hiszen végtelenül magányos, vállalása öncélú és értelmetlen. Küzdelme az ételekkel – a zsíros húslevessel, a tepertős túrós csuszával, a lencsével, majd álmai netovábbjával, a töltött káposztával – valódi élet-halál küzdelemmé válik, s végül halálát okozza az evés. A rezignált zárómondat csak azt a tényt közli, hogy halálában éppúgy észrevétlen maradt, mint amilyen életében volt. A novella drámai erejét, szuggesztivitását az okozza, hogy Kis János olyan alak, akinek jelleme, sorsa, gondolatai már szinte valószerűtlenek. A valóságos környezet, az elbeszélő tárgyilagossága, a főszereplő nézőpontja zavaróan hitelessé, hihetővé teszi mindezt. Az elbeszélői vélemény hiánya pedig elgondolkoztatja az olvasót, hisz olyan világgal szembesül, amelyről inkább igyekszik nem tudomást venni. Barbárok tartalom Egy napon a juhász legelteti nyáját, ahogy eddig is, egyszer csak elkezd ugatni a puli. Két juhász lépett oda hozzá. Az egyik szamáron a másik gyalogolt, és két komondor is volt velük. Leültek a földre de nem beszélgettek. Megérkezett a juhász 12 éves fia is. Az új juhászok kérdezősködtek a feleség felől, majd a juhász szíjára esett a szó. Meg akarják venni tőle, de ő nem akarja adni, mert azt magának csinálta. A két juhász agyonverte a juhászt és a fiát, még a pulit is. Gödröt ástak és eltemették őket, majd fogták a nyájat és elhajtották. 10 nap múlva jött a feleség és sehol nem találta sem a juhász, sem a gyereket, sem a pulit, sem a nyájat. Elindult megkeresni őket, amikor juhászokba botlott. A juhászok azt hazudják, hogy a az urának meggyült a baja a törvénnyel ezért el kellett mennie. Hogy bizonyítsák itt jártát emlegették a szíjat, mire az asszony buzgón bólogatott, hogy az tényleg az ura. Elindult Dunántúlra, amerre a juhászok mondták. Tavasszal fogta a puli kölykét és kimentek a pusztára. Egyszer csak a kutya kiásott egy kalapot. Az asszony rájött, hogy félrevezetői ölték meg az urát elment tehát őket is megkeresni. Kiderült, hogy bevitték őket vallatni. Hiába vallatták a veres juhászt, nem akarta bevallani, hogy ő volt. Bármit bevallott csak ezt nem. A vizsgálóbíró nagyon mérges lesz és elküldi a juhászt. Ahogy megy kifele, egyszer csak meglátta a szíjat. Megmerevedett, majd lassan megfordult és beismerte tettét. 25 bot büntetést kapott. A történet 3 részre tagolódik 1.rész: A kettős gyilkosság (birkákért, övért) 2. rész Az asszony keresi a férjét ( majdnem 1 év) A puli kölyke segítségével megtalálja a sírt 3.rész A vizsgáló bíró kihallgatja a veres juhászt. Történetet összefűző központi motívumok - az öv - a néphiedelem világból babonából felépített tárgy  az övnek” lelke” van A barbárság  Az elmaradottság a civilizáción kívüli világ A cím is az utolsó szó is  BARBÁROK Kire mire vonatkozik, - a brutalitás jelképe ( a gyilkosokra) - a pusztabéli törvények jelképe (babonákra) - minden szereplőre vonatkozhat másmilyen értelmekben (vizsgálóbíróra) Az elbeszélés jellegzetessége: - népnyelvi és tájnyelvi szavak használata  Az elbeszélésmód hiteleségét erősíti. Az elbeszélésnek nincs befejezése, a vizsgálóbíró zárómondata (cím!) elgondolkodtató ítélet, vád, de nem megoldás. Az elbeszélő sem mond véleményt, mint ahogy az elbeszélés során sem fűz kommentárt az eseményekhez. A pusztai emberek világa szembeállítható a civilizáltvilággal, de számos kérdés merülhet föl az olvasóban. Ki a hibás azért, hogy ilyen emberek élnek még, mi az oka annak, hogy a világtól elszigetelten élők között ilyen indulatok feszüljenek, hogyan lehetséges, hogy pusztán a szerzésvágy ilyen aljasságra késztessen embereket? Barbárságuk a civilizáltember (vizsgálóbíró) szempontjából igaz, felvetődik a társadalmi felelősség kérdése is. A veres juhász halálos ítélete, megbotoztatása nem oldja meg a történettel példázott problémákat. Móricz elbeszélése ugyanis nem a történelmi múltból vett különös történet, hanem a kortárs magyar társadalom világából vett téma. Az elbeszélésben jelentős szerepe van az ismétlődéseknek. A puli jelzi a veszélyt az első részben, majd a puli (kölyke) találja meg az elföldelt áldozatokat a második rész végén. A veres juhász ugyanazokat a hazugságokat ismétli a bíróságon, melyekkel Bodri juhász feleségét is igyekezett félrevezetni. A vándorlás-keresés („menés”) a második rész fő motívuma, míg az elbeszélés szimbolikus vezérmotívuma a rézveretes szíj. Látszólag emiatt ölik meg Bodri juhászt, ezzel húzzák be tetemét a gödörbe, erről beszélget a veres juhász Bodri juhász feleségével (maga hozza szóba!), végül ennek láttára tesz vallomást a veres juhász.

Pronto pra iniciar um Curso?

Teste

Related quizzes

Related quizzes